Egy ajánlott ár javaslat, nem szabály
Az ajánlott kiskereskedelmi ár, angol rövidítéssel RRP, illetve az MSRP, a gyártó által javasolt eladási ár, olyan számot ír le, amit a gyártó ésszerű eladási árként javasol. Egyik kifejezés sem olyan árat jelöl, amit bármelyik boltnak kötelező lenne kérnie. Egy kereskedő árulhat efölött, ezen a szinten, vagy jóval alatta is, és a legtöbb termékkategóriában nagyon kevés bolt tartja hosszan a listaárat, miután a termék egy ideje már forgalomban van. Ettől a „40 százalék a listaárból” állítás valójában két olyan szám közötti különbségről szól, amit a bolt maga irányít, a saját aktuális árától a viszonyítási számig, nem pedig bizonyíték egy különösen jó üzletre.
Miért állapít meg egyáltalán listaárat a gyártó
A gyártók több okból is használnak ajánlott árat, amelyeknek kevés köze van ahhoz, hogy segítsenek a vásárlóknak ajánlatokat összehasonlítani. Kiindulási pontot ad a kereskedőknek a nagykereskedelmi tárgyalásokhoz, egységes számot teremt a gyártó saját marketinganyagaiban, és egyes ágazatokban jelzi a termék szánt piaci pozícióját, prémiumot vagy alacsonyabb kategóriát, függetlenül attól, hogy a boltok végül mennyit kérnek érte. Ezek közül egyik cél sem követeli meg, hogy a listaár kövesse, amennyit az emberek éppen ténylegesen fizetnek a boltokban, és sok terméknél nem is teszi.
Hogyan tér el a listaár egy tényleges eladási ártól idővel
Egy frissen piacra dobott termék gyakran a listaárhoz közel kel el, mert még alig van versengő készlet, és a kereslet a csúcsán van. Ahogy ugyanaz a termék öregszik, egy újabb modell váltja fel, vagy több versengő boltban is megjelenik, a jellemző eladási ára rendszerint a listaár alá csúszik, néha jelentős mértékben. Egy bolt, ami hónapokkal vagy évekkel a piacra kerülés után „a listaárhoz képest csökkentve” hirdet, gyakran a mai árat egy olyan számhoz hasonlítja, ami már régen nem tükrözi a szokásos eladási árakat, akár tisztességtelenség nélkül is. Maga a listaár egyszerűen sosem mozdult el attól kezdve, hogy a gyártó megállapította.
Mit mondanak valójában a szabályok a listaár viszonyítási pontként való használatáról
- Az Európai Unióban, amikor egy bolt árcsökkentést hirdet, a „korábbi” számnak azt a legalacsonyabb árat kell tükröznie, amit maga a bolt ténylegesen alkalmazott az adott termékre az elmúlt 30 napban, nem a gyártó listaárát. Egy bolt, ami sosem kérte ténylegesen a listaárat, azt nem használhatja jogszerűen viszonyítási pontként.
- Más piacokon, az Európai Unión kívül is hasonló elv érvényesül: egy hirdetett csökkentést egy olyan árhoz kell mérni, amit a kereskedő valóban, nemrég alkalmazott, nem egy hivatalos, de a gyakorlatban ritkán használt számhoz, mint a listaár.
- Ez az irány mindenhol hasonló: a felügyeleti szervek egyre inkább azt várják el, hogy a viszonyítási ár egy olyan legyen, amit a bolt valóban alkalmazott, ne egy gyártói szám, ami talán sosem vonatkozott arra a boltra.
Mit érdemes ellenőrizni a listaár-különbségre hagyatkozás helyett
Mivel a listaár keveset árul el az aktuális piaci árakról, hasznosabb viszonyítási pont a bolt saját, közelmúltbeli ára, ahol elérhető, illetve egy-két másik bolt aktuális ára ugyanarra a termékre. Ugyanazt a terméket néhány hirdetésen keresztül végignézni a kategóriák alatt csak pár percet vesz igénybe, és sokkal jobb képet ad arról, hogy egy ár ésszerű-e, mint bármilyen önmagában álló „ennyi százalék a listaárból” állítás. Egy nagy „százalék levonva” szám a listaár mellett önmagában nem bizonyítéka egy jó üzletnek; ez egy marketingkeret, ami lehet igaz, félrevezető, vagy valahol a kettő között.
Hol jön képbe egy kód
Mindez semmit nem változtat azon, ahogy egy kuponkód vagy kedvezménykód működik. Egy kód arra az árra vonatkozik, amit a bolt éppen kér, függetlenül attól, hogy ez az ár hogyan viszonyul a listaárhoz. Egy működő kód ellenőrzése minden rendelésnél megéri, de ez külön lépés attól, hogy megítéld, maga az alapár ésszerű-e. A daily-coupons.info oldalon ellenőrzött kódokat listázunk, naponta többször frissítve, anélkül hogy állítást tennénk arról, hogy egy adott bolt ára hogyan viszonyul a saját listaárához.
Egy gyors módszer egy listaár alapú állítás megítéléséhez
Ha egy bolt nagy kedvezményt mutat a listaárhoz mérve, mielőtt jó üzletnek tekintenéd, tegyél fel két kérdést: eladta-e ez a bolt, vagy egy hasonló, a terméket nemrég a mai árhoz közelebbi áron, és tényleg versenyképes-e a mai ár a jelenlegi hirdetésekhez képest máshol. Ha bármelyik válasz bizonytalan, a listaár önmagában nem elég a döntéshez.
Gyakori kérdések
Törvénytelen, ha egy bolt a listaárhoz hasonlítja az árát?
A listaár feltüntetése az aktuális ár mellett önmagában nem törvénytelen, de ha egy hirdetett százalékos csökkentés viszonyítási pontjaként használják, az sértheti az árazási szabályokat az Európai Unióban, és hasonló elvárásokat is más piacokon, ha a bolt sosem kérte ténylegesen azt a listaárat. Az idevágó szabályok általában azt várják el, hogy a viszonyítás egy ténylegesen alkalmazott árat használjon.
Ugyanazt jelenti az RRP és az MSRP?
Ugyanazt a gondolatot írják le, a gyártó javasolt eladási árát, csak eltérő regionális elnevezéssel: az RRP az Egyesült Királyságban és Európa egyes részein elterjedtebb, az MSRP az Egyesült Államokban. Egyik sem olyan ár, amit bármelyik kereskedőnek követnie kellene.
Miért végzi sok termék jóval a listaár alatt idővel?
A kereskedők közötti verseny, a termék öregedése vagy egy újabb modellel való felváltása, valamint a készletkiárusítás mind lefelé nyomja a tényleges eladási árakat a termék életciklusa alatt, míg maga a listaár rendszerint azon a számon marad rögzítve, amit a gyártó eredetileg megállapított.
Teljesen figyelmen kívül kellene hagynom a listaárat?
Nem teljesen; adhat egy hozzávetőleges képet a termék szánt piaci pozíciójáról. Nem szabad viszont tisztességes vagy aktuális viszonyítási pontnak tekinteni annak megítéléséhez, hogy a mai ár jó üzlet-e.
